Mi az evangélium?

Mi az evangélium?

Pete Polgár Máté

Az evangélium kifejezés jól ismert hívő körökben. Halljuk az evangéliumot, de vajon értjük is?

Eredetileg görög szó, ami egyszerűen örömhírt jelent. Ugyanakkor az örömhírért járó jutalom szóból származtatjuk. Görög szokás volt az ókori időkben a jó hír hozója jutalmat, elismerést kapott.[1] A gyermekeknek is megtanított katekizmus pedig vallja, hogy Jézus tanítását nevezzük összefoglalva evangéliumnak, vagyis örömhírnek.[2] Szeretjük a jó híreket. A szomorúságot és tragédiákat árasztó hírek világában szomjazzuk az örömet. A negatív, azaz rossz gondolatok beszűkítik látásmódunkat és gyengítnek minket érzelmileg. A jó gondolatok ellenben kitágítják gondolat és érzésvilágunkat. Sőt egész életmódunkra remek hatást gyakorol. Kreativitás és kapcsolataink megerősödése lehet pozitív hozadéka.[3]

Jézus Krisztus kétezer éve a földünkön szolgált. Senki nem vonja kérdőre történelmi hitelességét. Pénz és hadsereg nélkül több embert hódított meg, mint bárki a történelem során. Az evangélium igazsága erőszakos embereket szelídített meg. Kapcsolatokat gyógyított meg, embereket állított talpra, adta vissza az életkedvet. Reményt adott reményteleneknek. Négy úgynevezett evangéliumot ismer az újszövetségi Szentírás. Máté, Márk, Lukács és János írásai. Ők írták meg a Lélek indítására Jézus életét, szolgálatát és nagy művét a megváltást.

Már érintettük az evangélium erejét, hogy képes az embert gyógyítani, megerősíteni. Egy ismert Bibliaolvasó ember életpéldáját idézzük fel. A tizennégy éves korától kenyérkereső Arany János (1817-1882) már hat esztendős korában végigolvasta a Szentírást. Kétségtelen, hogy ez formálta csodálatos tehetsége mellett jellemét. Gyermekként nemcsak Jankónak, hanem nemes egyszerűséggel Jónknak nevezték őt. Tragédiák szörnyűsége ölelte körül az Arany család életét. János előtt nyolc testvére halt meg. Kolerában édesanyja is elveszítette életét, majd szinte gyermekként kellett nővérével együtt gondoskodnia édesapjáról. Így írt a sokat látott és nagy harcokat megvívó Arany János a Toldi VII. énekének nyitó soraiban:

Kinek az ég alatt már senkije sincsen,

Ne féljen: felfogja ügyét a jó Isten.

Értelmileg is felfogta, a költő, hogy az emberi mozdulatokon túl számolhatunk a gondviseléssel, amely felfogja az ember ügyét. Tehetségét szegény és egyszerű feltételek között is ki tudta bontani, titka a jellemfejlesztésben rejlett.[4] Vitathatatlan szerepe van mind ebben az evangéliumnak, Jézus örömüzenetének, amely felfogta a szegény ügyét.

Lukács evangéliumának negyedik fejezetében olvassuk, miután Jézus Krisztus megkeresztelkedett, majd győzedelmeskedett a pusztában a kísértő felett visszatér Názáretbe, ahol nevelkedett. Szokása szerint felolvasásra jelentkezett a helyi zsinagógában. Ez mutatja, hogy gyermekkorától ő is Istennel, az Atyával élte az életet derék hívő módon. Izajás próféta könyvének 61. fejezetéből olvas fel részletet, mely összegzi megváltói küldetésének, az evangélium hirdetésének lényegét, summáját:

„Az Úr Lelke van rajtam, azért kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek. Elküldött, hogy hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabadon bocsássam az elnyomottakat, 19és hirdessem az Úr kegyelmének esztendejét.” (Lk 4,18-19 Szent István Társulat, Biblia)

Ha megnézzük ezt a két fent olvasott lukácsi igeverset kirajzolódik számunkra az evangélium szíve. A rossz világban, ahol a gonoszság és igazságtalanság sokszor hatalmas és legyőzhetetlennek látszó jelen van a jó. Ezért nincs okunk a csüggedésre. Isten Lelke, ereje ma is ad küldetést nekünk. Egy modern tanúja Jézus Krisztusnak ezt a küldetést így foglalta össze: „A gonoszsággal szemben némának maradni, az maga a gonoszság: Isten nem fog minket bűntelennek tartani. Ha nem beszélünk, az magáért beszél. Tétlennek lenni tettlegesség.”[5] (Dietrich Bonhoeffer)

Örömhír hirdetése a szegényeknek, ezzel kijelentéssel kezdődik ez a felsorolás. Jól látjuk, hogy Megváltónk elsősorban a lelki szegénységet jött orvosolni, hiszen a hegyi beszéd, amely az evangélium foglalata is Máté evangélium 5. 6. és 7. fejezete. Ezzel a boldogságmondással nyit: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa.” (Mt 5,3) Jézus, mint Isten tudta, hogy nem szociális igazságszolgáltatás az elsődleges, amire az ember szomjazik, hanem a lélek igazsága. A lelki szegény jelentése, minden ember érezte magát már magára hagyottnak, elesettnek, sebzettnek. Szegények vagyunk mind, akik erősítőre, támogatóra szorulunk. Az ember boldogság és vigasz igényét sokszor pótcselekvésekben keresi, pedig csak az evangéliumot kellene itt szívünkbe fogadni. Figyelni arra, amit Jézus ma is mond egyházán, szolgáin, hívein, igéjén keresztül.

A második kijelentés, hogy Jézus a foglyoknak hirdet szabadulást. Az allegória itt is finoman kirajzolódik. A bűn, vagyis Isten törvényétől való hanyag elszakadás az ember fogollyá teszi. (1Jn 3,4) A vágyak, megfelelési elvárások, szenvedélyek és rossz szokások, társaságok rabbá teszik az embert. Jézus örömüzenete: van kiút! Jézus hív minket magához az egyház életet adó közösségébe: „Maradjatok bennem!” (Jn 15,4) Élni Jézus tanítása szerint, nem öncélúan, nem önmagunknak. A gazdagodáson járó életben elsüllyedhet az ember. Közösség egymást erősíteni a jóban, de a klikk, rombolás. A klikkek létrejönnek lakóközösségekben, munkaközösségekben egyre nagyobb számban. A klikk jelentése francia szóból származik: önző célok egyesítette érdekszövetség.[6]

A közösség épít, de a klikk rombol. Csapdái vannak annak, ha valaki egy klikkhez tartozik. Ezt vallási nyelven szektásodásnak is nevezhetjük. A klikk tagjai összetartanak látszólag egy hangadó negatív és bántó gondolatait csak ismételgetik. Úgy mint, a pogány, élettelen vallások kántáló papjai. A nehézség egy klikkhez tartozás során, hogy az ember elveszíti önmagát. Nem mer ellentmondani, aztán ha kikerül a klikkből vagy megy egy másikba, vagy magára marad. Jézus útja egészen más! Ő akkor is velünk marad, ha egyedül vagyunk. Igazsága betölt minket. Ha benne maradunk, akkor nem érhet csalódás. Merjük megfogni a szabadító kezét, hogy meg tudjunk válni attól és azoktól, akik rabbá tesznek minket az isteni törvény áthágása által.

A vakoknak a látás meghirdetése, nemcsak a fizikai vakság kiszolgáltatottságából való gyógyulást jelenti itt sem. A lelki látás, amit az evangélium hirdetése jelent a világban lerakódó rossz és káros bűn mellett meglátni a jót a lehetőséget. Felnyílik a szemünk, hogy észrevegyük meg kell találnunk a feladatunkat ebben a világban. A kitűnő szemorvos és keresztény életpéldánk Batthyány Boldog László betegei számára kis hittankönyvet állított össze Nyisd fel szemeidet és láss címmel. Ennek záró fejezetében így vall: „A jó Isten a te legjobb barátod, igazán azt kérdezi tőled: „Mit akarsz inkább a földön bűnös vágyaidnak élni s tőlem a szolgálatot megtagadni, de aztán örökre elkárhozni, vagy pedig szeretni s nekem, ha néha súlyos áldozatok árán is, szolgálni, s ennek fejében azonban a boldogság egész árjában és Istenségem minden gyönyörűségében osztozni?”[7] A bűnös élet kívánságai vagy elvakítják az embert és élethazugságba menekül vakoskodni, vagy felismeri a minőségi tiszta életet a jó alternatívát, amit a megélt hívő élet jelent. Ezt a bölcsességet Babits Mihály Jónás könyve című költeményében így fogalmazta meg: „mert aki éltét hazugságba veszti, a boldogságtól magát elrekeszti” Lássuk meg a hit szemein keresztül Isten jóra vezető igazságait.

A kegyelmi esztendő pedig, amit Jézus meghirdet az Újszövetség ideje, amit ő földi szolgálatával előkészített. A jó és rossz közötti kozmikus küzdelem fordulópontja már megtörtént a golgotai kereszten Jézus győzött a gonosz felett és a templom függönyének kettéhasadása világosan jelzi, immár van utunk Istenhez Jézus által, vele élhetünk szövetségben. (Mk 15,38) Tiszta és nemes örömökkel ölelt szelíd életben. Az evangéliumi szelíd élettől sokan meghátrálnak, úgy vélik gyengén kell élnünk ebben a világban? Nem! A vadlovat, ha megszelídítik nem gyenge lesz, hanem hasznos.

Jézus evangéliuma, tanítása, örömhíre radikálisan indítja el a jó változásokat életünkben. A hegyi beszédben mondta: „Ahol a kincsed, ott a szíved is!” (Mt 6,21) Megváltónk rámutat az igazi és maradandó értékekre, amely nem a bankban, nem a garázsban van, még csak nem is a tükörből néz vissza ránk. Abban az ajándékozó szeretetben van, amely kézen fogva jár az igazsággal. Ugyanis nem szabad a hibát a bűnt szeretni a másikban, hanem finoman felhívja a figyelmünket a bűnnel járó veszélyre. A mai korban is az igazi kincs az evangélium, amelynek naponkénti szívünkbe fogadása és megtartása elvezet bennünket a minőségi, teljes és boldog életre. Ez az élet nem mentes a kudarcoktól, de a kudarcokból megtanít felállni, csalódottságból gyógyulni. Legyen ez a kincs mindig a szívünkben: életünkben, gondolatainkban, mert ez tanít minket igazán élni. Ma az életszínvonal lett a bálvány maga az élet pedig feledésbe merül, ezt tanítja meg az evangélium.        

[1] Katolikus Lexikon evangélium kifejezés magyarázat

[2] Dr. Konkoly István: Hittan ismeretek 33. oldal

[3] Atkinson & Hilgard: Pszichológia Osiris kiadó Budapest, 2005. 426. oldal

[4] Reisinger János: Ki nekünk Arany János? Oltalom Budakalász, 2017. 9-10. oldal

[5] Eric Metaxas: Bonhoeffer Immanuel Szószóró Szombathely, 2014.

[6] Idegen szavak és kifejezések Diákszótár Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.

[7] Batthyány-Strattmann László: Nyisd fel szemeidet és láss! Szombathely, Martineum Nyomda 1928