A Katolikus Egyház a mai fiatalok szemével

Milyen is az Egyház a fiatalok szemével? Miről is kellene beszélnie? Milyennek szeretnék ők látni? – többek között ezekre a kérdésekre keresték választ a Boldog Brenner János Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium 10.n osztályos tanulói.

Mit jelent számotokra az Egyház? – kérdeztem tőlük először. 

Hanna: Szerintem a valahova tartozást jelenti, azt, hogy bennünk van a tudat, hogy valakinek fontosak vagyunk, hiszen Isten mindig figyel ránk. Egy hely, amely menedék számunkra.
Eszti: Az Egyház összetartozást, egy szoros közösséget jelent számomra. Azok, akik hozzánk tartoznak, sokkal figyelmesebbek és talán látják azt, hogy a negatív eseményeknek is van pozitív oldala.
András: Nekem a segítségnyújtást, a támaszt, a hívő közösséget jelenti.
Áron: Az Egyház segít kitartani a belső meggyőződéseink mellett.
Dávid: Egy szóval tudnám értelmezni, ez pedig a közösség.
Máté: Az Egyház törvényeivel és irányadásával segíti a hívők közösségét.
Aliz: Az Egyház szerintem kapcsolat Jézussal.
Bogi: Egy védő, összetartó közösség, ahol biztonságban érzem magam és tudok beszélgetni, tudok tanácsot kérni a hitemmel kapcsolatban.
Daniella: Egyfajta otthont jelent. Én úgy érzem, hogy mindig számíthatok a papokra, a nővérekre, magára a Jóistenre.
Petra: Az Egyház olyan, mint egy nagy család.
Sára: Szerintem a keresztény felebarátainkkal való szoros kapcsolat, az egymás támogatása és az összetartozás.

Arra a kérdésre, hogy hogyan képzelik el ők a fiatalok Egyházát, sokszínű válaszokat kaptam. 

Volt, aki szerint a fiatalok közösségében mindenki nyíltan tud beszélni a hitéről, a fiataloknak szóló programokon a barátságos, közvetlen emberek hamar egymásra találnak és megértik egymást. A diákok megfogalmazták azt is, hogy jó lenne, ha még élőbb közösség lenne a fiatalok egyháza. Szerintük jó dolog, hogy a közelükben van a segítség – papok és nővérek –, ha kérdéseik vannak vagy beszélgetni szeretnének problémáikról. Nagyon szeretik, ha részt vehetnek nem hagyományos imaalkalmakon. Többen megfogalmazták azonban, hogy jó lenne, ha az Egyház az aktuális kérdésekre hamarabb válaszolna, hiszen a fiatalok azonnal szeretnek bizonyos dolgokról tájékozódni. A gimnazisták örülnének neki, ha még több kirándulást szerveznének számukra, amelyek erősítenék az összetartozást és olyanokat is meg lehetne szólítani, akik eddig nem voltak nyitottak arra, hogy beszélgessenek bizonyos témákról keresztény szemmel. Van, aki úgy véli, hogy bizonyos dolgokban engedékenyebbnek kellene lennie az egyháznak, pl. a házasság előtti együttélés tekintetében. Viszont abban mindnyájan egyetértettek, hogy közös legyen az a cél, amelyért és ahogyan élünk, ez a cél pedig az örök élet.

A brenneres diákok sok lelki programon vettek már részt, amelyekhez jórészt pozitív élményeket kapcsolnak, ilyen alkalmak voltak pl. ifjúsági találkozók (Nagymaros, MOM-Park), Tiszta szerelem-est, Imatábor, Szalézi tábor, Ifjúsági lelki napok, zarándoklat Erdélyben, óbudavári hétvége… felsorolni is nehéz. Csak mondják és mondják, hogy mi tetszett: „Legutóbb Budapesten a találkozón igazi fénytechnika fogadott minket. Minden fiatalos volt. Nagyon tetszett, hogy fiatalok szolgáltak fiataloknak.” – mondja Bogi, majd Daniella hozzáteszi: „Azokon a programokon különösen jól éreztem magam, ahol a fakultációkat magam választhattam ki. Volt olyan is, hogy a szentmise keretében a prédikáció helyett a kérdéseinket válaszolták meg az atyák.” András szerint a szentírási szakaszok magyarázatát úgy lehetne érthetőbbé tenni, ha azokat fiatalos szövegkörnyezetbe ágyaznák a lelki vezetők. Többen is hangsúlyozzák, mennyit jelent számukra, ha gitáros szentmisén vesznek részt. A diákok egyetértenek abban, hogy nehezen megszólítható közösség az övék, de szerintük a lényegre törő kommunikáció, a humoros forma hamar megnyerheti a fiatal korosztályt. Vonzóbb lenne, ha az egyház megtartva a kinyilatkoztatást, az üzenetét mégis modern formába öntve közvetítené.

Megjelent a Martinus 2019/4. számában, összeállította: H. Pezenhófer Brigitta